A komposztálás lényege

A komposztálás olyan biológiai folyamat, amely a hulladékok,melléktermékek szerves anyagait, humuszszerű termékké alakítja át. A mezőgazdaságban, különösen a kertészetekben régóta ismert és alkalmazott módszer.

Komposztnak nevezzük azt a morzsalékos, sötétbarna színű földszerű, magas szervesanyag tartalmú anyagot, amely szerves hulladékokból, maradványokból elsősorban mikroorganizmusok tevékenységének hatására jön létre, megfelelő hatások mellett (oxigén, nedvességtartalom).

Mire használhatjuk a komposztot?

• Kertben kitűnő anyag a talajjavításhoz.
• Ültetéskor növények alá kerülő földhöz lehet keverni a komposztot.
• Lakásokban virágcserepekbe, balkonládákba rakhatunk komposztot.
• Zöldség- és virágágyások, szőlők, gyümölcsösök termékenységét segíthetjük elő, ha azok talaját 2-5 l/m3 mennyiségben beterítjük komposzttal, majd azt beforgatjuk az alatta lévő földbe.

A komposztálás jelentősen csökkenti a háztartásokból elszállítandó hulladék mennyiségét, így az igen nagy költséggel épülő, de környezetünkre nézve biztonságos hulladéklerakók élettartama megnő.
A komposztálással javíthatjuk kertünk talajminőségét és a növényi eredetű hulladékokat hasznosan juttathatjuk vissza a természet körforgásába. Komposztálás esetén nem kell műtrágyát venni a kertbe, és nem kell megfizetni a nagyobb tömegű zöldhulladék elszállítását.
A komposztálás elősegíti a folyamatban részt vevő családtag(ok) környezettudatos magatartásának fejlődését.

Hogyan komposztáljunk?

1. Alulra laza szálas hulladékot tegyünk, erre kb. 20 cm vastag szerves anyag réteget (felváltva rétegezzük a zöld és barna hulladékokat). A legkedvezőbb keverési arány: háztartási hulladék: ~60%, kerti hulladék ~40%. Szórjunk rá néhány lapát földet, majd újra rétegezzük rá a szerves anyagokat. Kerti földet és korábbi, kész komposztot is rétegezhetünk hozzá vékonyan. Minden réteget öntözzünk be kissé, csak annyira, hogy éppen nedves legyen.
2. Az aprított, kevert szerves hulladékot így rétegezzük a komposztra, amíg el nem éri az 1 m-es magasságot. Ez a méret a legalkalmasabb a komposztálásra. Ez után lezárjuk.
3. A lezáráshoz néhány cm vastag földet, száraz füvet vagy lombot használunk. Időnként meg kell locsolnunk, hogy ne száradjon ki.
4. Az anyagok összekeverése után 4-5 nap múlva hirtelen megemelkedik a hőmérséklet. A komposztláda megtelése után 5-6 hétig ne nyúljunk hozzá, mert ebben a fázisban lesz a legmelegebb, ekkor indul be a bomlási folyamat.
5. A lebomlás érdekében 1-2 hónap múlva érdemes vellával átforgatni a készülő komposztot, hogy a kívül elhelyezkedő anyagok középre kerüljenek, itt a meleg hatására felgyorsul a komposztálódásuk.
6. A hulladék összetételétől függően 3-4 hónap után talajjavításra alkalmas anyagot nyerhetünk, 6-8 hónap után pedig közvetlenül talajként felhasználható, érett komposztot állíthatunk elő

Aprítás

A komposztálandó hulladékot 5 cm-nél nem nagyobb darabokra kell aprítani. Az apróra összevágott ágakat (aprítógép, metszőolló, ásó segítségével) mulcsozásra is felhasználhatjuk, azaz közvetlenül a kerti ágyásokra is teríthetjük. A mulcsozás segítségével a talaj kevésbé szárad ki, ritkábban kell öntözni, javul a talaj szerkezete.

Mikor van készen a komposzt?

A zárt komposzt edényzetben min. 8 hónap után várható, hogy megérik a komposzt. Ha az anyag minden része apró szerkezetűvé (5 cm-nél kisebbé) alakult át, laza föld szerkezetű és finom, erdőtalajra emlékeztető illata van, akkor elkészült a komposzt. Az érettség mértékét zsázsa teszttel ellenőrizhetjük: Zsázsa maggal behintjük az általunk érettnek élt komposzthalmot, ha a zsázsa egy hét múlva kikel és a növénykék egészségesek, biztosak lehetünk abban, hogy a komposztunk megfelelően érett. Ha a levélkék széle száradt, égett vagy a csírázás egyenetlen, akkor még folytatni kell a komposztálást.

Komposztálható anyagok:

konyhai hulladékok: gyümölcs, zöldség, kávé- és teazacc, almacsutka, burgonyahéj, tojáshéj

kerti hulladékok: gallyak, lombok, fű, avar, virágok, évelőnövények, elhervadt virágok, szobanövények elszáradt levelei,virágföld, déligyümölcsök héja megmosva (mivel ezeket rothadásgátló anyagokkal kezelik)

egyéb hulladékok: karton papír, hamu, kis mennyiségben: apró csont, fahamu, fűrészpor, gyaluforgács, haj, toll, szőr, a zöldségtisztítás hulladékai, szárak, levelek: pl. krumplihéj, répa, salátalevél, növényevő kisállatok ürüléke a forgácsalommal együtt, festetlen papír (selyempapír, tojásdoboz feldarabolva, de újságpapír nem!), gyapjú-, pamut és lenvászon jól feldarabolva


Nem komposztálható anyagok

• beteg növényi részek, citrusfélék gyümölcseinek hulladéka(permetszer miatt), fű csak kis mennyiségben(mert belerothad), kemény, indás vagy futónövények szára
• a falevelek közül a fagyal-, fenyő-, dió-, gesztenye-, platán-, tölgy- és jegenye (nehezen bomlanak le és a bomlás során mérgező anyagok kerülhetnek a komposztba)
• kövek, műanyagok, fémek, festék-, lakk-, olaj- és zsírmaradék, színes papírok,
• ételmaradék, hús, csont - bár ezek lebomlanak, kóbor állatok, rágcsálók és a fertőzést terjesztő legyek miatt,
• fertőzött, beteg növények, húsevő állatok alma - szintén a fertőzés veszélye miatt szintetikus, illetve nem lebomló anyagok (műanyag, üveg, cserép, fémek),
• veszélyes, magas nehézfémtartalmú anyagok (nagy forgalmú utak mellől származó növényi hulladék; fű, falevél, stb.),
• elem, akkumulátor, porszívó gyűjtőzsákja

A láda tulajdonságai

A komposztáló tulajdonságai:
Kapacitás: 400 liter
Méretei:
ma: 85 cm, sz: 75 cm, mé: 75 cm
Súlya: 8- 9 kg
Zárt, egész évben használható komposztáló
Gyorsan felépíthető
Gyorsan komposztál
Kicsi a helyigénye, de nagy a befogadó képessége
Környezetbarát anyagból készült
Egyszerűen, gyorsan szerelhető
Az optimális levegőztetése révén gyorsabb a komposztálás
Sötét, hőtároló oldalfalak
A komposzt kényelmesen, minden oldalról kivehető
Szélálló fedél, lezárási lehetőséggel

Hivatkozások

SZIKE Környezet- és egészségvédelmi Egyesület

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési igazgatóság

Nemzeti fejlesztési Ügynökség

www.komposztalo.hu

Öskü honlapja